(1936-)

1936. január 19-én születtem Sajóládon. Az általános iskola elvégzése után a Török Pál utcai Művészeti Gimnáziumban érettségiztem, majd 1961-ben végeztem a Képzőművészeti Főiskolán. Ez volt a tanulás ideje.
Utána elkezdtem önálló művészeti tevékenységemet. 1966-ban, harmincévesen rátaláltam a festő-jógára - ez volt legfontosabb felismerésem. Ennek lényege az állandó szellemi centrumok megtalálása, ami mindenkor, minden időben a művészet lényege és alapja volt, és az ma is, szemben a kétszáz éve tapasztalható egyre gyorsabb felbomlással és széteséssel.
1990 és 2005 között a Képzőművészeti Egyetemen tanítottam. Amikor erre felkértek, elgondolkoztam, hogyan is tudok öt év alatt minden, a művészethez elengedhetetlen ismeretet megtanítani. Tíz félévre osztottam az időt, így a tíz leglényegesebb dologra kellett koncentrálnom. Amikor 1995-ben, első ízben diplomáztak növendékeim, leírtam nekik mindazt, amit tanítottam, hogy az elkövetkező időkben, művészi válságuk idején legyen mire támaszkodniuk. Ez volt az alapja a most megjelenő könyvnek.
Mindez tizenöt évi tanítás és egy, a művészetnek teljesen elkötelezett élet tapasztalata. Ebben a könyvben szóba kerül minden, ami a művészetben fontos - semmi sem marad ki. Festőnövendékeknek, érett festőknek, a művészet szerelmeseinek, művészettörténészeknek, filozófusoknak - mindenkinek, akit a művészet megérint, fontos lehet ez a szembenézés.
Az ember szorosan összenőtt a művészettel. Ha a művészet elpusztul, elpusztul az ember is. Ma, a médiaterror, a sikeres agymosás idején a simára csiszolt agyak generációja nő fel, akiket a művészet cseppet sem érdekel. A művészet megmenekülésének vagy vesztének utolsó pillanatait éljük.