Az Új Ember. Mattis Teutsch János újjászületett képei.

2013. december. 04. - 2014. január. 11.

Korábban eltűntnek hitt Mattis Teutsch János festmények kerültek elő a művész kései alkotásai alól.

Hét darab, eddig a művész hagyatékában őrzött (részben a MissionArt Galériában már kiállított) kései Mattis Teutsch festményről derült ki, hogy korábbi, az 1920-as évek végén festett képek rejtőznek az 1950 körül festett, gyengébb kvalitású képek alatt. Valószínűleg anyagi okai lehettek, hogy a korábban több kiállításon is bemutatott nagyméretű, fontos festményeit egyszerűen átfestette alkotójuk.

Másfél évvel ezelőtt, az egyik nagyméretű, majd kétméteres vászon alaposabb vizsgálatakor tűnt fel a galéria szakembereinek, hogy furcsa, oda nem illő motívumok sejlenek fel a kép hátterében. A képről, majd a többi műről készített röntgen felvételek egyértelműen kimutatták, hogy a felső festékréteg alatt azok a művek rejtőznek, amelyekről eddig azt hitték, hogy valamikor megsemmisültek. 1930-ban, a brassói Redut kiállítóteremben készültek azok az archív, fekete-fehér felvételek, amelyeken jól felismerhetőek a most megtalált képek. A felfedezés azért nagyon jelentős, mert az ott kiállított művek későbbi sorsáról eddig semmi nem volt tudható. Az átfestett művek a művész egyik legjelentősebb alkotói periódusában készültek. Mattis Teusch ebben az időben írta meg a később Potsdamban, 1931-ben kiadott, Kunstideolgie című könyvét, amelyben hitet tesz egy újfajta művészetfelfogás mellett. A síkszerű, színes, geometrikus elemekből épített kompozíciók, melyeken kiemelt szerep jut az emberi alaknak is, párhuzamban állnak a magyar és az európai művészet progresszív vonulataival. Amíg Mattis Teutsch korai műveit Kandinszkij képeivel állítják párhuzamba, e művei a holland De Stijl csoport esztétikájával, Malevics és El Liszickij szuprematista konstrukcióival, itthon pedig Kassák és Bortnyik ez időben készült műveivel rokoníthatók.

A kései, ötvenes években készült festmények így egy szerencsés, mesebeli átalakuláson estek át, mondhatni újjászülettek, és ezzel párhuzamosan a művek értéke is többszörösére emelkedett. Mattis Teutsch János az egyik legdrágább magyar festő, jelentősebb művei 10-15, főművei több tízmillió Forintot érnek.

A megtalált hét festmény feltárása, tisztítása és restaurálása több mint egy évet vett igénybe. December 4-én 18 órakor öt elkészült művet bemutató kiállítás nyílik a MissionArt Galériában Budapesten, alig pár nappal azután, hogy Párizsban bezárt egy nagysikerű Mattis Teutsch kiállítás. Ez utóbbi a Musée d’ Orsay-ban rendezett Allegro Barbaro, Bartók és a magyar modernizmus művészete című kiállítás kísérő rendezvényeként jött létre.

 

A képekről és a restaurálás menetéről bővebben olvashat a Műértő decemberi számában.

E korszak műveiről Steven Mansbach írt egy alapos tanulmányt a 2001-ben megjelent katalógusunkban, itt olvasható.

Ismertető a www.nol.hu -n, Varjasi Farkas Csabától

Széles-Horváth Anna írása a kiállításról a Kultura.hu-n

A brassói Redut kiállítóterem, 1930
A brassói Redut kiállítóterem, 1930
A brassói Redut kiállítóterem, 1930
Mattis Teutsch János: Sárga alak
Mattis Teutsch János: Együtt
Mattis Teutsch János: Az új ember
Mattis Teutsch János: Munkások
Mattis Teutsch János: Gyárban
Mattis Teutsch János: Emberek (feltárás után)
Az egyik festményről készült röntgenfelvétel
Lőrinc Judit és Seres László restaurálás közben
Félig tisztítva
Két réteg egymáson
Feltárás közben
Tisztítás közben
Hasefer kiállítási katalógus, 1929
Kolozsvári kiállítás katalógusa, 1930. 11.30.
Sz 39.  Mattis Teutsch János: Fa szobor, 1930-as évek
Sz 39.  Mattis Teutsch János: Fa szobor, 1930-as évek
F 141. Mattis Teutsch János: Három alak, 1927
Enteriőr
Enteriőr
Enteriőr
Enteriőr
Enteriőr